jump to content jump to mainnav

9. Tény: Úgy tűnik, hogy a globális gazdasági fejlődés – melyet az egy főre jutó bruttó hazai össztermék fejez ki – és a globális gazdasági termelékenység kapcsolódnak egymáshoz. Ez a folyamat azonban még nem figyelhető meg Afrika szubszaharai részén.

A szubszaharai országok többsége (kékkel jelzett) a Gapminder ábra bal alsó részén találhatóak (a jobb felbontáshoz és a mutatók változtatásához kattintson ide www.bit.ly/AyBij1). Erre a részre nagyon alacsony termelékenység jellemző (függőleges tengely) és egy főre jutó alacsony hazai össztermék (GDP) (vízszintes tengely).

Mit árul el nekünk ez az ábra. Először , a legtöbb szubszaharai országban a terméshozam nem éri el a hektáronkénti 4 tonnát. Másodszor, a gazdag országok termelékenysége általában sokkal magasabb, mint az alacsony bevételekkel rendelkező országoké.

2007-ben csak 3, 2,000$-nál alacsonyabb egy főre eső GDP-vel rendelkező országnak (Kirgizisztán, Banglades, Pápua Új Guinea) sikerült hektáronként 4 tonnánál magasabb kukorica hozamot elérni. Ezzel szemben csak 3, 20,000$-nál nagyobb egy főre eső GDP-vel rendelkező ország (Bahamák, Japán, Szaúd-Arábia) ért el hektáronként 4 tonnánál alacsonyabb kukorica hozamot.

 

Ábramagyarázat: A függőleges tengely a világszerte rendelkezésre álló összes állam kukorica hozamát (kilogramm hektáronként), míg a vízszintes tengely az egy főre jutó GDP (inflációval kiigazított USD) összegét jeleníti meg. A körök mérete az egy nőre eső gyermekek számát jelzi – minél nagyobb a kör, annál több gyermeknek ad életet egy nő.

Forrás: http://www.gapminder.org/labs/gapminder-agriculture with data from FAO for maize yield and various other sources for income per person (direct link to this graph www.bit.ly/AyBij1)